Örömöt és indulatokat is kivált a tököli repülőtér újbóli megnyitása. A létesítmény csúcsüzemben kétezer ember számára nyújthat biztos megélhetést. De sokan félnek attól, hogy a fel- és leszálló repülőgépek zaja jelentősen rontja majd életminőségüket.
A tököli repülőtér megnyitásán munkálkodó fejlesztő cég valószínűleg arra számít, hogy sikerül átcsábítani Tökölre a Ferihegyi Közforgalmú Repülőtér teherforgalma várható új megrendelőinek nagy hányadát. Széplaki Ferenc, a Pest megyei fogyasztóvédelmi civil szervezet elnöke úgy tudja, a fejlesztő 26 ezer fel- vagy leszállást tervez a legnagyobb forgalmú fél évben. Ez tizenhat órás üzemmód esetén hat és félperces gyakoriságot jelent.
A kéttucatnyi civil szervezetet összefogó tiltakozók fő érve az, hogy a leszállópályától már százhetven méterre külterületi halásztelki lakóházak állnak, és a pálya meghosszabbított vonalában található Szigethalom, illetve a Duna túlfelén Százhalombatta. A zaj miatt érintett még Szigetszentmiklós, Érd és Diósd. Szerintük Tökölön és környékén 150-200 ezer ember életminőségében, vagyoni helyzetében, lakhatási körülményeiben okozhat negatív változást a repülőtér. Állítják, hogy sokan elköltöznek majd, így az érintett helyiségek adóbevétele csökkeni fog. Jobb lenne a területet kizárólag a szárazföldi és vízi logisztikai rendszerbe bekapcsolni.
A fogyasztóvédők munkacsoportja írásban kérte minden parlamenti képviselőtől, hogy ne töröljék az önkormányzatok repülőtér megnyitására vonatkozó korábbi vétójogát a Légiközlekedési törvény módosításával. 2009. november végén a parlament mégis elfogadta a jogszabály módosítását. A köztársasági elnök sem respektálta érveiket, és aláírta a törvényt. Most az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A kéttucatnyi civil szervezetet összefogó tiltakozók fő érve az, hogy a leszállópályától már százhetven méterre külterületi halásztelki lakóházak állnak, és a pálya meghosszabbított vonalában található Szigethalom, illetve a Duna túlfelén Százhalombatta. A zaj miatt érintett még Szigetszentmiklós, Érd és Diósd. Szerintük Tökölön és környékén 150-200 ezer ember életminőségében, vagyoni helyzetében, lakhatási körülményeiben okozhat negatív változást a repülőtér. Állítják, hogy sokan elköltöznek majd, így az érintett helyiségek adóbevétele csökkeni fog. Jobb lenne a területet kizárólag a szárazföldi és vízi logisztikai rendszerbe bekapcsolni.
A fogyasztóvédők munkacsoportja írásban kérte minden parlamenti képviselőtől, hogy ne töröljék az önkormányzatok repülőtér megnyitására vonatkozó korábbi vétójogát a Légiközlekedési törvény módosításával. 2009. november végén a parlament mégis elfogadta a jogszabály módosítását. A köztársasági elnök sem respektálta érveiket, és aláírta a törvényt. Most az Alkotmánybírósághoz fordulnak.Szigetszentmiklóst először egyszerűen kifelejtették a zajvédő övezetből, ezt sikeresen megfellebbezték, mondja Szabó József polgármester, aki felháborítónak tartja az érintettek kihagyását a döntésből a kezdetektől, azaz 2004-től fogva, amikor a reptér kereskedelmi forgalmú hasznosítása mellett döntött az akkori kormány. Rontott helyzeten, mondja a polgármester, amikor a repülőtér-megnyitásokkal kapcsolatos engedélyezés jogát alacsonyabb szintre tették, majd az érdekelt önkormányzatok vétójogát véleményezési jogra változtatták. Keserűen említi, hogy ezeket a hátrányos döntéseket a térség országgyűlési képviselője, Kuncze Gábor és a listán a parlamentbe jutó Varju László is támogatta. Attól is tart Szabó József, hogy a repülőgépeket kiszolgáló gépjárműforgalom majd a megépülő szigeti gerincutat is túlterheltté fogja tenni.
Tököl adóbevétele megnő, és seregnyi embernek adhat munkát, ha újranyit a repülőtér. De itt lesz a legnagyobb a közúti és légi környezetszennyezés, a zajhatás. Áldás vagy átok a tököliek számára a létesítmény? – kérdezte a Duna Völgye Hoffman Pál polgármestertől.
„Tökölt nem mozgatják adóbevételi szempontok, amikor a volt szovjet katonai repülőtér hasznosításával foglalkozik – felelte. – Olyan fejlesztéseket szeretnénk látni, amelyek nem zavarják lakosainkat. Az tény, hogy a 2004-ben hozott kormányhatározat polgári légiközlekedéssel és kiegészítő vállalkozással számol, a jelenleg nem nyilvános le és felszálló hely területből 240 hektárt repülési, 160 hektárt vállalkozási, logisztikai célra határol le a helyi szabályozás módosítása. A jogszabály-módosítás miatt mind a települések, mind a civilek érdekérvényesítési lehetőségei csökkentek. Kíváncsian várom, mit válaszol a kormány a létesítmény elleni civil tüntetés petíciójára.”
Tököl adóbevétele megnő, és seregnyi embernek adhat munkát, ha újranyit a repülőtér. De itt lesz a legnagyobb a közúti és légi környezetszennyezés, a zajhatás. Áldás vagy átok a tököliek számára a létesítmény? – kérdezte a Duna Völgye Hoffman Pál polgármestertől.
„Tökölt nem mozgatják adóbevételi szempontok, amikor a volt szovjet katonai repülőtér hasznosításával foglalkozik – felelte. – Olyan fejlesztéseket szeretnénk látni, amelyek nem zavarják lakosainkat. Az tény, hogy a 2004-ben hozott kormányhatározat polgári légiközlekedéssel és kiegészítő vállalkozással számol, a jelenleg nem nyilvános le és felszálló hely területből 240 hektárt repülési, 160 hektárt vállalkozási, logisztikai célra határol le a helyi szabályozás módosítása. A jogszabály-módosítás miatt mind a települések, mind a civilek érdekérvényesítési lehetőségei csökkentek. Kíváncsian várom, mit válaszol a kormány a létesítmény elleni civil tüntetés petíciójára.”
forrás: dunaharasztima.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése