1848-as hősök arcképei…

… egy tököli parasztház mennyezetén

kép: Kossuth Lajos Cegléden

Önmagában is szokatlan, hogy egy tornácos parasztház tisztaszobájának mennyezetén Kossuth, Petőfi, Bem és Damjanich portréja tekint le a családra. Még figyelemreméltóbb, hogy ez a ház Tökölön, egy horvát család birtokában van, a család egyik tagja rendelte és leánya őrzi ma is ezeket a festményeket. Alig 30 km-re Pesttől, Tököl egyik csendes negyedében, a Mester utcában áll a nevezetes tornácos parasztház. A hivalkodó új épületek környezetében megnyugszik a szem a nemesen egyszerű architektúra láttán. Azt viszont már Tökölön is csak kevesen tudják, hogy milyen kincseket rejteget a szép hajlék.

Ma e háznak egyetlen lakója Csepelszigeti Mária nyugdíjas, a budapesti szerbhorvát gimnázium kollégiumának volt igazgatója. Tőle kérdem: Egy horvát család, miért éppen a magyar történelem hőseit festette lakásának falára? Válaszában a jelenkor számára már csak a történelem lapjairól ismert “hungarus tudatot” vélem felismerni: “Miért? Hát a magyarok sorsa, nem a mi sorsunk is? Mint fához az ága, mi is ehhez az országhoz tartozunk…”

Bár hatásos lenne azt írni, hogy az említett képek még a múlt század elnyomatásának éveiben kerültek oda, de nem így van. A festményeket a jelenlegi tulajdonos édesapja Zorinácz József (1897-1963) rendelte meg 1931-ben. A művész, Csákvári István Csepelen élt. Zorinácz József ott látta őt dolgozni feltehetően valamelyik középületen, vagy jómódú polgár lakás díszítése közben.

Csákvári 6 hónapig dolgozott náluk, s csak a mennyezet portréi és girlandjai 6 hétig készültek. A művész létrán állva festett, a kontúrokat vasalószénnel rajzolta. Annak idején a munkálatok és a festékek két tehén árába kerültek. A képek sajnos nem freskók, a művész száraz vakolatra dolgozott. A “secco” viszont hamarabb pusztul, ami ez esetben is már látszik.

A 48-as portrék a mennyezet négy sarkában átlósan találhatók. Az utca felől Kossuth és Petőfi, a másik két szögletében Bem és Damjanich portréja látható. A történelmi személyek jellegzetes arcvonásai azonnal felismerhetők, ami arról tanúskodik, hogy a mester képzett művész volt. Legkevésbé talán Petőfi sikerült. A képeket díszes virág-girlandok kötik össze. A kompozíció négy oldalának középen pedig a magyar korona látható bársonypárnán, címer nélkül. A mennyezet közepét csak körkörös virágdíszek övezik, annak közepén régebben parasztlámpa, ma üvegcsillár függ.

Egy időben a szoba oldalfalait is a művész festett rózsái díszítették. Azokat később átfestették, jelenleg tapéta borítja. A mennyezet képeit azonban kegyelettel őrzik.

Ám nem csupán a belső szobát borították seccók. Talán még impozánsabb lehetett a tornác, amely az utcáról is jól látható volt. Ugyanis Csákvári a megrendelés szerint a tornác közepén kb. 200×150 cm-es nagyságban az aradi vértanúk portréját is megfestette. A képen két sorban egymás mögött, minden portré egyedileg felismerhető volt. Ettől balra hasonló méretben jelenítette meg II. Rákóczi Ferencet katonái körében egy tábortűz mellett, miközben Cinka Panna hegedűjátékával szórakoztatta őket. A tornác harmadik falfestménye egy vidám szüreti felvonulást ábrázoló zsánerkép volt, illetve a negyediken egy tanyai udvart festett meg. Igaz, hogy a tornác képeit a háborús események, meg az időjárás is megviselték, de a család leginkább az Ávóskorszakban őket ért zaklatások okán látta jobbnak azokat lemeszelni.

A visszaemlékezésekből arra lehet következtetni, hogy Zorinácz József – aki 1933-ban Csepelszigetire magyarosította nevét – nem véletlenül rendelte meg a festményeket. Azzal együtt, hogy a család ragaszkodott ráchorvát nyelvéhez, a 48-as hősökben a maguk szabadságeszméinek szimbólumait látta. Bizonyos, hogy belső indíttatást érzett, hogy ő és a családja ebben a légkörben éljen.

Csepelszigeti József a két háború között tagja volt a tököli férfi dalárdának is, amely az egykori Víg-Milkovics Gábor kocsmájában tartotta szerda esténként próbáit. Vezetője Milkovics Mihály (a közismert Mijó bácsi) volt, akinek híres tamburazenekara muzsikálta ki a bálokat, valamint Tököl, Lórév, Ercsi, Ráckeve horvát és szerb lakodalmait, de a magyar és horvát dalokat éneklő dalárdát is kísérte. A dalárdának akkoriban nem voltak színpadi lehetőségei. Ők énekelték a templomi passiót, miséket, névnapokat köszöntöttek és az iskolai ünnepségekre is meghívták őket. Az akkori dalárda minden évben, a köztiszteletben álló Csepelszigeti Józsefet is megköszöntötte névnapján a családi ház udvarán.

A képek jóvoltából Csepelszigetiék háza a két háború között egyféle kegyeleti hellyé vált. Március 15-én, október 6-án az iskola itt is tartott ünnepségeket, majd a tanulóknak a képek alapján elmagyarázták az eseményeket. Ilyen alkalomkor általában a Dalárda is fellépett és az alábbi balladát énekelte:

Ének az aradi vértanúk emlékére

  Jaj de búsan süt az őszi nap sugára,
Az aradi vártömlöcnek ablakára.
Szánja a tizenhárom hős magyar vitézt,
Ki a tömlöc fenekén a halálra kész.
Elítélték sorba mind a tizenhármat.
Szőttek, fontak a nyakukra ezer vádat.
Elnevezték “felségsértő pártütőknek”,
Mert a magyar szabadságért harcba keltek.
Uramfia az ítélet akasztófa!
Mintha gyáva útonállók lettek volna,
Mintha méltók sem volnának egy lövésre,
Katonákhoz, férfiakhoz illő végre.
Nyílik már a börtönajtó vasas zára,
Jertek, jertek hős magyarok a halálra!
Búcsúzzatok el egymástól mindörökre
Úgy menjetek, úgy szálljatok jobb életre!
Ki is jöttek vérző szívvel valahányan,
Elbúcsúztak egy-két szóval katonásan:
Gyerünk pajtás az Istenhez fel az égbe,
Hadd fordítsa szemeit a magyar népre!
Ó mily boldog, kit elsőnek nevezének,
Ki a halált legelsőnek ölelé meg!
Jaj, de bezzeg kit végsőnek hagytak hátra,
Hogy bajtársi szenvedésit végig lássa!
Damjanichot hagyták hátra vértanúnak,
Mert ő mindig elől állott a csatának.
Kegyetlenül haragszik rá minden német,
Számtalanszor verte végig őkelméket.
Ott állt köztük mankójára támaszkodva,
Mint egy dűlőfélben lévő templom tornya,
Mint egy tigris, mely vas közé vagyon zárva,
Ingerkedő gyermeksereg játékára.
Dörgő villám!- ezek hát az én bíráim,”
Kiket törtek össze az én katonáim?
Mondhatom, hogy derék hősök, szép vitézek!
Nincs kedvem az élethez, ha rájuk nézek.
És körülnéz olyan hősen, olyan bátran,
Mintha honvédek közt volna a csatában.
Bajtársai sorban lógnak már előtte,
Ő is magyar, ő is megyen már előre.
És megáll az akasztófa közelében,
Megöleli, megcsókolja keservében:
Isten veled szabadságom – akasztófa!
Rajtad halok meg hazámért nem hiába.
Sürög-forog már a hóhér kötéllel,
Számolni egy hős magyarnak életével.
Damjanich még azt kiáltja nyugalmában:
Vigyázz hóhér, fel ne kuszáld a szakállam!
Mintha amit szenved nem is halál lenne,
Mintha nem is sírba, hanem bálba menne.
Az osztrákok buta képpel bámulának
Hogy bátran mond: jóéjszakát a világnak.
Aradi vár, Aradi vár, halál völgye,
Tizenhárom hős magyarnak temetője.
Viruljanak környékeden sírvirágok,
S felejthetetlen legyen az ő haláluk.

A ballada önmagában is figyelmet érdemel. Forrai Ibolya a Néprajzi Múzeum kutatója szerint szerzője Lévay József miskolci tanár lehet, aki maga is 48-as volt. A balladának, nótának, dalnak is mondott szövegnek több variációja került elő. Az eredetit Ujváry Zoltán és Sándor József néprajzkutatók is az ő nevéhez kötik. Lehetséges azonban, hogy ő is már csak hozzászerkesztett. A dal keletkezésének ideje a múlt század 60-as éveire tehető.

Az itt közölt variációt a két háború között Tökölön nemcsak a dalárda tagjai tudták, hanem kézírással mások is terjesztették. Még 1999-ben is, amikor Csepelszigeti Mária már csak az első négy versszakra emlékezett, a szomszédban az ugyancsak 70 év feletti Kremó Béla (aki ugyan nem volt dalárdista) készséggel egészítette ki mind a 14 versszakát. Dallama magyar műdalformára készült, lehetséges, hogy szerzője ennek is Lévay volt. Mareljin János, aki az 1960-1970-es években tagja volt a tököli horvát férfikórusnak, erre így emlékezett: A horvát kórus, amelynek a Dalárda volt az elődje, a háború után már nem tanulta meg újra. Idősebb tagjai azonban, mint Tomin Márton és mások, baráti összejöveteleken még az 1980-as években is énekelték ezt a “szomorú dalt”.

A ballada központi alakja a szerb nemzetiségű Damjanich János. A tököliek a 13 vértanú közül – nem véletlenül – eszmeileg őt érezhették magukhoz legközelebb. A magyar és a magyarokkal együtt élő délszláv népek sorsközösségének szimbólumát látták benne.

A II. világháború alatt Tököl gyakori célpontja volt a bombázásoknak. Csepelszigetiék háza is több helyen megrepedezett. A harcok után a lakásba szovjet kommandó telepedett be. De hogy a világ nemcsak fekete-fehér … a visszaemlékezésben fennmaradt, hogy az ott lakó orosz tiszt nagyra értékelve a festményeket, megtiltotta, hogy a szobában dohányozzanak.

Talán itt lehetne ennek a szép “nemzetiségi” történetnek a vége, ám nem lenne teljes, ha a család sorsáról nem esne bővebben is néhány szó.

A török uralom után nagyobb számú katolikus rác (ráchorvát) telepszik meg Tökölön. Utódaik ma is beszélik a nyelvet és az iskolában is tanulnak horvátul. Többségük földműveléssel foglalkozott. Köztük a Zorinácz és a család másik ága, a Rozgics is. A tököli “rácok” – köztük a tehetséges Zorinácz József, későbben Csepelszigeti – mindig magyar érzelműnek tartották magukat. Ugyanakkor anyanyelvükhöz ragaszkodtak. Mai szóhasználattal azt mondhatnánk: – számukra a kettős kultúra megélése természetes volt.

A II. világháború után a koalíciós kormány szorgalmazta a nemzetiségi iskolák újjászervezését. Mivel tudták, hogy az új diplomás Csepelszigeti Mária beszéli a nyelvet, 1946-ban Magyarsarlósra, egy kis baranyai faluba helyezték horvát tanítónak. A titói-fordulat után azonban Rákosi emberei egyre gyanakvóbb szemmel nézték a délszláv pedagógusok tevékenységét. 1952-ben számos más délszláv tanítóval, tanárral együtt letartóztatták. Miatta a családját is zaklatták. A közalkalmazott apját elbocsátották, nyugdíját megvonták. Testvérbátyja élete végéig viselte a ávósok brutalitásának következményeit. Hiába hivatkozott a család a nemzethez való hűségére és bizonyítékul a 48-as relikviákra…! Csepelszigeti Máriát “államellenes szervezkedés” vádjával 3 évi börtönre ítélték, és csak a politikai légkör enyhülésével szabadult 1954-ben.

Miután ártatlanságát elismerték és rehabilitálták, Budapesten a Szerbhorvát Gimnázium Kollégiumának lett az igazgatója. Innét vonult nyugdíjba 1990-ben. A szülői ház szelleme az intézetbe is elkísérte. Nem kis része volt abban, hogy ezt a kollégiumot Damjanich János 48-as vértanú tábornokról nevezték el. Sőt, a kollégiumban rendezett hagyományos emlékünnepségekre a Damjanichról szóló ballada első 4 versszakát is megtanította. Ma visszavonultan, szerényen él emlékeivel.

Csákvári Istvánról, a festőművészről annyit lehet tudni, hogy a háború alatt csaknem teljes nyomorban élt Csepelen. 1945-ben szovjet katonák lőtték le. Kémnek gondolták, mivel a tököli repülőtér közelében rajzolgatott a mappájába…

Dr. Eperjessy Ernő

forrás: Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola és http://www.csepel-sziget.hu/

Szállni, vagy a földön maradni?

Örömöt és indulatokat is kivált a tököli repülőtér újbóli megnyitása. A létesítmény csúcsüzemben kétezer ember számára nyújthat biztos megélhetést. De sokan félnek attól, hogy a fel- és leszálló repülőgépek zaja jelentősen rontja majd életminőségüket.

A tököli repülőtér megnyitásán munkálkodó fejlesztő cég valószínűleg arra számít, hogy sikerül átcsábítani Tökölre a Ferihegyi Közforgalmú Repülőtér teherforgalma várható új megrendelőinek nagy hányadát. Széplaki Ferenc, a Pest megyei fogyasztóvédelmi civil szervezet elnöke úgy tudja, a fejlesztő 26 ezer fel- vagy leszállást tervez a legnagyobb forgalmú fél évben. Ez tizenhat órás üzemmód esetén hat és félperces gyakoriságot jelent.
A kéttucatnyi civil szervezetet összefogó tiltakozók fő érve az, hogy a leszállópályától már százhetven méterre külterületi halásztelki lakóházak állnak, és a pálya meghosszabbított vonalában található Szigethalom, illetve a Duna túlfelén Százhalombatta. A zaj miatt érintett még Szigetszentmiklós, Érd és Diósd. Szerintük Tökölön és környékén 150-200 ezer ember életminőségében, vagyoni helyzetében, lakhatási körülményeiben okozhat negatív változást a repülőtér.  Állítják, hogy sokan elköltöznek majd, így az érintett helyiségek adóbevétele csökkeni fog. Jobb lenne a területet kizárólag a szárazföldi és vízi logisztikai rendszerbe bekapcsolni.
A fogyasztóvédők munkacsoportja írásban kérte minden parlamenti képviselőtől, hogy ne töröljék az önkormányzatok repülőtér megnyitására vonatkozó korábbi vétójogát a Légiközlekedési törvény módosításával. 2009. november végén a parlament mégis elfogadta a jogszabály módosítását. A köztársasági elnök sem respektálta érveiket, és aláírta a törvényt. Most az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Szigetszentmiklóst először egyszerűen kifelejtették a zajvédő övezetből, ezt sikeresen megfellebbezték, mondja Szabó József polgármester, aki felháborítónak tartja az érintettek kihagyását a döntésből a kezdetektől, azaz 2004-től fogva, amikor a reptér kereskedelmi forgalmú hasznosítása mellett döntött az akkori kormány. Rontott helyzeten, mondja a polgármester, amikor a repülőtér-megnyitásokkal kapcsolatos engedélyezés jogát alacsonyabb szintre tették, majd az érdekelt önkormányzatok vétójogát véleményezési jogra változtatták. Keserűen említi, hogy ezeket a hátrányos döntéseket a térség országgyűlési képviselője, Kuncze Gábor és a listán a parlamentbe jutó Varju László is támogatta. Attól is tart Szabó József, hogy a repülőgépeket kiszolgáló gépjárműforgalom majd a megépülő szigeti gerincutat is túlterheltté fogja tenni.
Tököl adóbevétele megnő, és seregnyi embernek adhat munkát, ha újranyit a repülőtér. De itt lesz a legnagyobb a közúti és légi környezetszennyezés, a zajhatás. Áldás vagy átok a tököliek számára a létesítmény? – kérdezte a Duna Völgye Hoffman Pál polgármestertől.
„Tökölt nem mozgatják adóbevételi szempontok, amikor a volt szovjet katonai repülőtér hasznosításával foglalkozik – felelte. – Olyan fejlesztéseket szeretnénk látni, amelyek nem zavarják lakosainkat. Az tény, hogy a 2004-ben hozott kormányhatározat polgári légiközlekedéssel és kiegészítő vállalkozással számol, a jelenleg nem nyilvános le és felszálló hely területből 240 hektárt repülési, 160 hektárt vállalkozási, logisztikai célra határol le a helyi szabályozás módosítása. A jogszabály-módosítás miatt mind a települések, mind a civilek érdekérvényesítési lehetőségei csökkentek. Kíváncsian várom, mit válaszol a kormány a létesítmény elleni civil tüntetés petíciójára.” 

forrás: dunaharasztima.hu

Tököli sályber gyerek

Ez a falfirka a nagyfai intézetben készült 2008 nyarán. Érdekes lehet nyelvészeti, szociológiai és pszichológiai szempontból is. Természetesen a börtön fókuszából.

Tököl, Pelican Bay, Nagyfa

Hazánkban a központi fiatalkorú intézet (hivatalos neve: Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete) Tökölön van, a Csepel szigeten, Budapesttől délre. Az intézetet gyakran látogatják jogász, szociológus, pszichológus és pedagógus hallgatók tanulmányi célból. Nem régen Hegedűs Judit, az ELTE tanára azt mondta nekem, hogy HÉV-vel megy a hallgatókkal a börtönbe, és HÉV-vel is jön vissza, hogy legyen idő felkészülni és feldolgozni a látottakat. Ugyanis a HÉV megálló nagyon messze van az intézettől. Sokat kell gyalogolni. Teljesen egyetértek ezzel a módszerrel. Egy naiv embernek rendkívül megrázó lehet a börtön, bármennyire is törekszik a menedzsment arra, hogy az intézet barátságosnak tűnjön. Sajnos leginkább a rabok teszik pokollá a börtönöket. Ezt látjuk az amerikai ismeretterjesztő filmekben is, azokról azonban én merőben különböző álláspontot képviselek. Szerintem ugyanis azok a filmek egyfajta menő dologként mutatják be azt az elnyomást, ami pl. a Pelican Bay börtönben tapasztalható. De a mi a börtön igazi valósága? (Nem tudjuk, de megpróbálunk némi magyarázattal élni.)

A nagyfai börtönről elég annyit tudni, hogy mezőgazdasági jellegű intézet, és délen van, Szeged fölött, tehát jó nagy távolságra Tököltől.

Sályber gyerek 1. – nyelvészeti szempont

A börtönszlegben a droid kifejezés már tíz éve egyenlő volt a csicska jelentésével, azaz lenézett, szerencsétlen, lúzer ember a droid. A cyber ennek az ellentéte, azaz a menő. Mind a kettő kifejezés köthető a Csillagok háborúja saga-hoz. A star wars világában a droidok állnak a ranglétra legalacsonyabb fokán, míg más ehhez a világhoz közel álló, amerikai filmekben (pl. Szárnyas fejvadász, Total recall, Terminator stb.) megjelennek a cyber emberek, akik félig gépek, félig humanoidok. Ez a börtönben úgy jelenhet meg az emberek gondolkodásában, hogy a menőség az jobb, mint embernek lenni, mert aki menő, az brutális.

Nem mehetünk el a helyesírás mellett. Kissé patetikusnak tűnik a cyber szót sálybernek írni. A szó a görög kibernétesz (κυβερνήτης) kifejezésből ered, aminek a jelentése parancsnok. Ezt természetesen nem tudhatta, az a személy, aki fölírta a sályber szót a falra. Azt azonban érezte, hogy a szó jelentéstartalma a hatalomgyakorlással áll összefüggésben.

Több börtönbeli falfirkán láttam, hogy a nyelvek egyfajta keveredéséről van szó, ami szerintem arra utal, hogy a rajzolók elsősorban a magyar nyelvtől idegenkednek, mert menőbbnek tartják az angolt, olaszt, spanyolt. Ez nem etnikai alapú véleménynyílvánítás, hanem még érdekesebb: az elnyomó hatalom nyelve elleni védekezés. Persze ezek sem jelennek meg a fogvatartottak tudatában, csak meta szinten. Ez azt jelenti, hogy az egyén a környezetében a világot jelentő dolgokat immanens (benne rejtőző) szinten fogja fel, nem pedig a kézzelfogható (manifeszt) jelenségek szintjén. A fogvatartott tehát nem azt gondolja, hogy azért van börtönben, mert egy bűncselekményt követett el, hanem az egészet komplexen látja, úgy véli, hogy a világ gonosz, hogy a börtönbe juttatta. Nagyon nehéz ezt a gondolokodásmódot annak megérteni, aki nem került börtönbe, de feltehető, hogy szinte minden rab hasonlóan gondolkodik.

Sályber gyerek 2. – pszichológiai szempont

Mind a droid, mind a cyber kifejezés azt hordozza magában, hogy az ember emberi mivolta eltűnt. Nem animalizáció ez, azaz nem azt akarja a szleng kifezni, hogy a rabok „állatok”, hanem egyfajta gépek, akik a szolgák, vagy gyilkoló gépezetek. Tiltott a gondolkodás a szolgák számára is, és a „sályberek” sem gondolkodhatnak sokat, cselekedniük kell, nem mérlegelhetnek. A börtön zártsága ilyen szempontból valóban rémisztő, mert a gondolkodni sem ajánlatos, ugyanis az ember „megreccsen”, kiadja magát, nem gyúr; azaz vesztes lesz.

A falfirkáknál két dolgot kell figyelembe venni: miért pont azt írta fel az egyén, amit felírt, és mit akart vele közölni. Nagyon óvatosnak kell lenni ezen kérdések megválaszolása során. Alaposan kell ismerni a börtön világát, hogy megtudjuk a választ a motivációra és a kommunikációra. Tudni kell például, hogy a börtönben egyes helyeken egyedül lehet az ember (pl. fogdán), ahol nagyon sok a falfirka. Itt nem lát senki, és mégis: amit felírtam a falra, sokan látni fogják, mert más személy is be fog kerülni a fogdára. A képen látható üzenet a dominanciát, a hatalmat akarja kifejezni. Azaz arra következtethetünk, hogy egy agresszív rab került a fogdára, aki meg akarta mutatni, hogy ki a király. És vajon mit akart mondani? Ha megnézzük, a betűk nagyon (olyan tíz centimétes nagyok lehetnek). Ez valamilyen szempontbol indulatra utal, azaz valami történt korábban, például elnyomták az illetőt. Ez a falfirka tehát agresszív töltetű, harcra kész személytől származik, akinek a „sályber” szóval még talán viccelni is van kedve. Ez a loco-ság, amit lehet ismerni a spanyol ajkú amerikai hip-hopból (legjobb példa a Cypress Hill és a Delinquent Habits). A loco szó bolondot jelent, aki nagyon is észnél van. Elszánt őrült, aki küzd a rendszer ellen, egyfajta Hamlet.

Sályber gyerek 3. – kultúra (szociológiai szempont)

Magyar környezetben a természetesen a Szájbergyerek című Kistehén számra kell gondolni. És itt a történetünk érdekes fordulatot vesz: ha a számot meghallgatjuk, kiderül, hogy a dalban roma ritmusok vannak. A dal talán 2005/2006 táján lett sláger, és amolyan Sziget fesztivál induló volt. A börtönben lévő rabok is nyílván hallgatták a számot a rádióban, de nem tudták, hogy hogyan kell leírni azt a szót, hogy cyber vagy szájber. Azt viszont érezték, hogy valamilyen szinten a szám a romaságról, a cigányságról szól. Mi ebben mégis a fordulat? Nem meglepő ugyanis, hogy a rabok roma dalokat hallgatnak a börtönben. Az viszont számomra mégis érdekes, hogy a dalból eredeztethető szó a roma öntudat (és kultúra) kifejeződése lett.

forrás:  http://bvpszichologiahirek.blogspot.com/

Földet ért a vasárnapi tűzgömb

Öt földrengésjelző állomás egymástól függetlenül rögzített jeleket a vasárnap esti tűzgömbjelenség időpontjában, és az egyik állomás adatai alapján a rendkívül fényes meteorjelenséget okozó test földet ért - tudta meg az [origo]. Egy másik fejlemény: minden eddiginél jobb minőségű felvételt közöltek a jelenségről.

videó forrás: rtlklub.hu

Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta: szlovák és magyar szeizmológiai (földrengéseket érzékelő) állomások adatai, illetve az MTA Szeizmológiai Intézetének gyorselemzése szerint a vasárnap esti tűzgömb egy darabja földet érhetett. Öt állomás adataiban is észlelték a jeleket a kérdéses időpontban, azaz vasárnap este 23.25-kor.

Tóth László (Sashegyi Obszervatórium) modellszámításai szerint kétszer rázkódott meg a föld. Egyrészt földlökéseket érzékeltek a test felrobbanásakor keletkező lökéshullámok miatt. A legtöbb állomás ezeket észlelte. Az adatok alapján a tűzgömb valahol Kassa és a magyar határ között robbant fel a levegőben.

Ugyanakkor a Kassától 45 kilométerre északkeletre fekvő cervenicai szeizmológiai állomás érzékelt egy olyan jelet, amelynek alapján a meteor legalább egy darabja becsapódott, azaz meteoritként földet ért. Ennek alapján a krátert valahol Cervenica (Vörösvágás) település környékén lehetne keresni. A becsapódás miatt kipattant rengés viszonylag kicsinek számított, a Richter-skálán 1-2 magnitudós lehetett.

Szöveg forrás: origo.hu

Sajnos a Tököl nem…

A kiesés ellen menekülő Tökölhöz látogatott a hétvégén a KBSK-Tom Trans NBI. B-s férfi kézilabdacsapata, ám sajnos nem járt sikerrel. A házigazdák a téli szünetben alaposan megerősödtek a kubai Savonnal, akivel ezúttal Papp László tanítványai sem bírtak: a balkezes karibi zseni 17 gólt lőtt.

Az őszi erőviszonyok alapján a két pont megszerzése lett volna a kötelező cél Tökölön, de a fenti igazolás miatt a dolgok kissé átíródtak. Már Pécsett is szoros meccset játszott a Tököl csapata, ami sejttette, hogy nem lesz egyszerű a pont vagy pontok begyűjtése.

Az első félidőben még a Komlónál volt az előny, ugyanis Mészáros jól védett, Nagy Zoltán hatékonyan védekezett, Kilvinger pedig nem hibázott lövést. A félidei egygólos előny a második félidőre azonban sajnos elfogyott.

A hazaiak akkor Savon vezérletével hosszú hajrát nyitottak, melyből szoros végjáték után ők jöttek ki győztesen. Tegyük hozzá, Papp László edzőnek nem volt túl sok variációs lehetősége, ugyanis a mezőnyjátékosok tekintetében Söptei személyében csupán egyetlen felnőtt cseréje volt. Miután a kezdősorból csak a már említett trió játszott átlagon felül, így nem sikerülhetett a bravúr.

Papp László: - Sajnos kevesen voltunk, Savon pedig extrát nyújtott. Az már csak részletkérdés, hogy ehhez egy kicsit a külső körülmények is segítettek.

Eredmény: Tököl - KBSK-Tom Trans 32-29 (14-15), lkd.: Kilvinger 8, Péter Szabó 6, Rozina 5.

forrás: Komló Újság Online

Chilei földrengés: kibillent a Föld forgástengelye?

A NASA tudósainak számításai szerint a chilei földrengés kimozdíthatta a Föld forgástengelyét, így egy nap hossza is rövidült - a hatás a hétköznapi életet természetesen egyáltalán nem érinti.

Richard Gross vezetésével a NASA kutatói  számításokat végeztek, hogy hogyan hathatott a február 27-én bekövetkezett chilei földrengés a Föld forgására. Egy összetett modell felhasználásával a tudósok arra az előzetes eredményre jutottak, hogy a földrengés hatására a nap hossza mintegy 1,26 mikromásodperccel (milliomod másodperccel) megrövidülhetett.

Mindezt talán jobban szemlélteti, ha azt nézzük, hogy a rengés mekkora mértékben mozdította el a Föld tengelyét (azt a tengelyt, ami körül a Föld tömege egyenletesen oszlik el). Számításaik szerint ennek iránya mintegy 2,7 ezred ívmásodperccel változott, ami a Föld felszínén kb. 8 cm-es eltolódásnak felel meg.

Összehasonlításképpen ugyanezt a modell alkalmazták a 2004-es, hasonló erősségű szumátrai földrengésre is. Azt az eredményt kapták, hogy a nap hossza 6,8 mikromásodperccel, míg a tengely 2,32 ezred ívmásodperccel (kb. 7 cm-rel) változott.

Habár a chilei földrengés valamivel kisebb erősségű volt a szumátrainál, mégis, a tengelyre gyakorolt hatása nagyobb két okból is kifolyólag. Először is a szumátrai rengés az egyenlítő közelében volt, míg a chilei közepes szélességen, ami effektíven mozdíthat a tengelyen. Másrészt pedig a chilei rengést okozó törésvonal meredekebb szögű, mint a szumátrai, így a Föld tömege könnyebben tud mozogni függőlegesen, ezáltal mozdítva a testtengelyen.

Gross hozzátette, hogy amint finomodnak a mérési adatok a rengésről, úgy még változnak majd a becslések.

Forrás: csillagászat.hu

Legyen ez az első

FELHÍVÁS: 2010. évi EBOLTÁS

Tököl Fő út 112. szám alatt (Templommal szemben )

Március 13.-án / szombat/ 9,00 - 13,00 óráig,
Március 20.-án / szombat/ 9,00 - 13,00 óráig,
Március 27.-én / szombat / 9,00 - 13,00 óráig

A kutyaoltás díja: 3.500.- Ft / eb. + kötelező kamarai sorszámozott oltási könyv matricával 500.- Ft. +. 300.-Ft/10kg/eb féreghajtó

Az eboltást Dr. Szakács Endre állatorvos végzi.

Házhoz hívás esetén Tel.: 06-30-94-97-123

Felhívjuk azoknak az állattartóknak a figyelmét, akik e kötelezettségüknek nem tesznek eleget a 218/1999. / XII. 28. / Korm.sz. rendelet 113.§. alapján 50.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatók.

Polgármesteri Hivatal

---

Forrás: http://www.tokol.hu/